A természetes hajszínt a génekben kódolt eritromelanin, eumelanin és feomelanin mennyisége határozza meg. Ha ezek a színezékek hiányoznak, akkor a haj egészen világos lesz. Ez albinizmus esetén fordul elő. A természetes hajszín speciális festékekkel megváltoztatható, átszínezhető.

Hajszínek

Ilyen természetes hajszínek vannak: barna, fekete, vörös, szőke és ősz haj. Hajfestéssel és színezéssel a természetes színektől különböző színek is előállíthatók.

  • Fekete haj
    Fekete haj
  • Barna haj
    Barna haj
  • Vörös haj
    Vörös haj
  • Szőke haj
    Szőke haj
  • ősz haj
    ősz haj
fehér ősz tejfölszőke szőke sötétszőke vörös vörösesbarna, henna világosbarna barna sötétbarna fekete

A hajszín kialakulása

A kétféle melanint a melanociták termelik. Ezek a sejtek a hajhagymákban találhatók, és az aminosavakat alakítják át színanyagokká.

  • Az eumelanin barna-fekete színű, és elsősorban azt határozza meg, hogy milyen sötét lesz a haj. A barna vagy a fekete hajban nagyobb szemcséket képez.
  • A feomelanin vörös-arany színű, és a szőke vagy a vörös haj tartalmazza belőle a legtöbbet. Finomabb eloszlású, és szemcsemérete is kisebb.

Ezek mennyisége és aránya határozza meg a természetes hajszínt. Keverékszínek is létrejönnek, mint a brünett, a vörösesszőke, vagy a vörösesbarna. A szín élénkségét nem a pigmentek, hanem a haj felszínének, kutikulájának felépítése. Ha az egyes pikkelyek erősen elállnak, akkor a hajszín matt lesz; ha szorosan összesimulnak, akkor élénk. A hajszín mellett a haj vastagsága, formája, az őszülés üteme is genetikailag meghatározott.

A hajszín eloszlása

A hajszínek eloszlása az európaiak terjeszkedése előtt. A sötétkék tartomány a mélyfekete hajat jelöli

A barna a leggyakoribb hajszín Európában és az Egyesült Államokban és a világ más részein. A barna hajszínért nagyobbrészt az eumelanin, kevésbé a pheomelanin felelős. Európában a mediterrán térségek jellemző sötétbarna színe észak felé egyre világosabbá válik, és átmegy szőkébe. Ausztrália, Új-Guinea és Melanézia őslakói is többnyire barna hajúak.

A fekete hajszín a legnagyobb világjelentőségű hajszín és az első emberek hajszíne. A világ népességének 70%-a fekete hajú. Az europid fekete hajszín inkább nagyon sötétbarna, míg a többi rasszra a mélyfekete haj a jellemző. Európának azoknak a területein, ahol a világos haj a gyakoribb, a csaknem fekete haj kelta eredetre utal.

A szőke hajszínt a pheomelanin és az eumelanin kis mennyisége alakítja ki. A világ népességének 2%-a felnőttként is szőke. Eredetileg Észak- és Kelet-Európára volt jellemző, de Kelet-Európában is az északi kapcsolatokra vezethető vissza. Közép- és Kelet-Ausztrália őslakóinak körében is előfordul, leginkább a nők és a gyermekek körében. Új-Guineában is Melanéziában is lehet szőke őslakókkal találkozni. Számos legenda mesél szőke vagy vörös indiánokról, akik Kolumbusz felfedezése előtt már Amerikában éltek. A Missouri mellett élő mandan és a Peruban lakó csacsapoja népesség utódainál fordul elő a világosabb hajszín. A tudomány inkább elutasítja a gyarmatosítás előtti európai eredetet, és inkább természetes mutációnak tulajdonítja a világos hajszínt.

A vörös hajszínért a sok pheomelanin és kevés eumelanin felelős. Elterjedése a szőkééhez hasonló. A világ népességének 1-2%-a vörös, de a skótok 13%-a vörös hajú. A többi halmozott előfordulás ott található, ahol a szőkék is helyileg gyakoriak.

Őszülés

Az ősz haj az idősekre jellemző; az ősz hajszálak az öregedés folyamán jelennek meg. A fehér színt a hajszál belsejében levő levegő jelenléte okozza. A szürke ősz szín a fehérre őszült és a még nem ősz hajszálak keveréke.[1] A haj rendszerint lassan, szálanként őszül, de van, aki hirtelen őszül meg. Ettől meg kell különböztetni a fehér hajat, ami valójában nem fehér, hanem nagyon világos szőke, és az albínókra jellemző.

Az őszülést az okozza, hogy az öregedés vagy egy betegség miatt lecsökken a festékanyagok termeléséhez szükséges tirozin mennyisége. A melanin helyét levegő tölti ki, így a hajszál kifehéredik. A hajszálak élettartama 3-7 év. Ezután kihullanak, és helyükre új szál nő. Az öregedés folyamán egyre kevesebb lesz a színes haj, és egyre több az ősz. A szakállhoz hasonlóan a halántékon a legrövidebb a hajszálak növekedési ideje, az őszülés többnyire itt kezdődik. Vannak olyan esetek, amikor a már elég fiatal korban akár 20 év alatt is elkezdődik az őszülés. Ennek oka leginkább a genetikai hajlam, de okozhatja betegség, vagy vitaminhiány, esetleg rézhiány.[2]

Egy újabb vizsgálat szerint az őszülés oka az őssejtek pusztulása. Az Amerikai Egyesült Államokban végzett állatkísérletek szerint a szőr, illetve haj kifehéredik, ha bizonyos őssejtek száma lecsökken a bőrben. A melanintermelő melanociták ezekből jönnek létre. Lásd Science-Online (12/2004). Egy 2009-es vizsgálat szerint a kataláz enzim mennyiségének csökkenése miatt a hidrogén-peroxid inaktiválja a tirozinázt, így az nem tud melanint készíteni.[3]

A kultúrában

A hajfestés egészen az ókori egyiptomiakig vezethető vissza. Az egyházatyák erkölcsileg kritizálták, és eszkatologikus fontosságúvá tették. A hagyományos keresztény hozzáállást csak az 1860 körüli évek változtatták meg, amikor a hajfestést modernizálták. Ettől kezdve igyekeztek természetes hatást kelteni, és népszerűsíteni a hajfestést a hollywoodi sztárok bevonásával. A hajfestés legkiemelkedőbb megjelenítései közé tartozik Alfred Hitchcock Szédülés (1958) című filmje és Jean Echenoz Roman Les grandes blondes (1995) című regénye.

Rokon témák

Az állatoknál az albinizmus mellett melanizmus is előfordul, amitől fekete lesz a bőr és annak függelékei, így a szőr is.

A melanociták a bőr pigmentsejtjei

Kapcsolódó szócikkek

Irodalom

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Human hair color című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. ↑ Graue Haare: Mythen und Fakten. Archiválva 2012. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben auf: frisuren.t-online.de
  2. ↑ Archivált másolat. [2017. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 15.)
  3. ↑ Graue Haare im Alter: Wasserstoffperoxid hemmt die Bildung von Melanin

További információ

source: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hajsz%C3%ADn